Olvasni A tőkét – videó

 

Legújabb kötetünket 2019. február 25-én mutattuk be a Kelet Kávézóban KISS VIKTOR, TAKÁCS ÁDÁM és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS részvételével.

Tekintse meg az erről készült felvételt!

 

 

Étienne Balibar, Jacques Rancière, Louis Althusser, Pierre Macherey, Roger Establet:

OLVASNI A TŐKÉT

Szerkesztő: Takács Ádám

 

Louis Althusser és fiatal munkatársai először 1965-ben megjelent Olvasni A tőkét című könyve jó eséllyel helyezhető el a 20. század legerőteljesebb hatású francia filozófiai munkái között. Ez a hatás nagyrészt annak köszönhető, hogy a szerzők egyfajta „szimptomatikus olvasatnak” vetik alá Marx A tőkéjének szövegét azzal a céllal, hogy e vállalkozás legfontosabb téziseit és egyes tünetszerű kétértelműségeit szabatos kifejezéshez segítsék. Ehhez pedig nem haboznak a marxi elemzések tárgyát és gyakorlatát aprólékos elemzés alá venni, és ha kell, filozófiai átalakításukat javasolni. Ennyiben Marx ilyen episztemológiai értelmezése világossá tenni igyekszik azt is, hogy ez a filozófia mely pontokon válhat letéteményesévé annak, hogy mozgásba hozza – Michel Foucault egykori, Althussert értelmező kifejezésével élve – „a valós logikáját”. Az Olvasni A tőkét új és teljes magyar fordítása, melyhez Étienne Balibar külön utószót írt, egyszerre segíthet elmélyedni a marxi és az althusseri gondolkodásban. Ezen túlmenően új értelmezésekre, vitára és kritikára is ösztönözhet, vagyis olyan értelmezői munkára, amelyet minden klasszikus filozófiai mű megérdemel.

 

* * *

 

KÖNYVBEMUTATÓ:

A kötetet 2019. február 25-én mutattuk be a Kelet Kávézóban KISS VIKTOR, TAKÁCS ÁDÁM és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS részvételével, az ELTE BTK Filozófiai Kollégiumával együttműködésben.

 

* * *

 

A kötet a Napvilág Kiadó szerkesztőségében és webáruházában kedvezményes áron kapható!

 

* * *

 

TARTALOM

 

Takács Ádám: Szerkesztői bevezető

Louis Althusser: A tőkétől Marx filozófiájáig

Jacques Rancière: A kritika fogalma és a politikai gazdaságtan kritikája az 1844-es Kéziratoktól A tőkéig

I. A politikai gazdaságtan bírálata az 1844-es Kéziratokban

__ 1. A politikai gazdaságtan szintje
__ 2. A kritikai kidolgozás
__ 3. Az amfibológia és az alapja
__ 4. Az ellentmondás kibontakozása: történelem és szubjektivitás, avagy mozgatók és hajtóerők
__ 5. Kritikai diskurzus és tudományok diskurzus

II. Kritika és tudomány A tőkében

__ 1. A kiindulópont problémája és a kritikai kérdés
__ 2. A folyamat struktúrája és a folyamat észlelése
__ 3. A „Veräusserlichung” és a fetisizmus kiépülése
__ 4. Az elvarázsolt világ

III. Konklúzió gyanánt tett megjegyzések

Pierre Macherey: A tőke kifejtési folyamatáról

I. Kiindulópont és a gazdagság elemzése

II. Az áru elemzése és az ellentmondás megjelenése

III. Az érték elemzése

Louis Althusser: A tőke tárgya

I. Bevezetés

II. Marx és fölfedezései

III. A klasszikus gazdaságtan érdemei

IV. A klasszikus közgazdaságtan fogyatékosságai – A történelmi idő fogalmának vázlata

V. A marxizmus nem historicizmus

VI. A tőke episztemológiai tételei (Marx, Engels)

VII. A politikai gazdaságtan tárgya

__ 1. A politikai gazdaságtan tárgyának struktúrája

VIII. Marx bírálata

__ 1. Az elosztás
__ 2. A termelés

IX. Marx mélyreható elméleti forradalma

Függelék: Az „ideális átlagról” és az átmeneti formákról

Étienne Balibar: A történelmi materializmus alapfogalmairól

I. A periodizációtól a termelési módokig

__ 1. Termelési mód: a termelés mikéntje
__ 2. A formák rendszerének elemei
__ 3. A végső meghatározottság

II. A struktúra elemei és a történetük

__ 1. Mi a tulajdon?
__ 2. Termelőerők (mesterség és gépiség)
__ 3. Fejlődés és áthelyeződés
__ 4. A történelem és a történetek – a történeti individualitás formáiról

III. Az újratermelésről

__ 1. Az „egyszerű” újratermelés és funkciója
__ 2. A társadalmi viszonyok újratermelése

IV. Elemek az átmenet elméletéhez

__ 1. Eredeti felhalmozás: az előtörténet
__ 2. A termelési mód tendenciája és ellentmondása
__ 3. Dinamika és történelem
__ 4. Az átmeneti periódusok karakterisztikája

Roger Establet: A tőke tervének bemutatása

__ 1. A Tőke szövege (III. Könyv) és ennek nehézségei
__ 2. Konklúzió

I. A Tőke Marx általi bemutatása

__ 1. Vizsgáljuk meg az 1957-es Bevezetés szövegét
__ 2. Konklúzió

II. A Tőke tagolódásai

__ 1. A I. tagolás vizsgálata
__ 2. A III. tagolás vizsgálata
__ 3. Az I. Könyv tagolásainak vizsgálata
__ 4. A II. tagolás vizsgálata

III. Az I. és a II. Könyv nem kidolgozott, de pontosan kijelölt elméleti mezője és ennek neve: „a konkurencia”

IV. A II. tagolás második részét alkotó tárgy definíciója – E tárgy kapcsolata anticipációival

V. A II. tagolás második részében lévő altagolások vizsgálata

__ 1. Az I. altagolás vizsgálata

VI. A II. tagolás definíciója

VII. Konklúzió

Étienne Balibar: Utószó az Olvasni A tőkét magyar kiadásához